Miután elmentek a lányok vásárolni,mindegyikük más boltba akart bemenni.De megegyeztek.

-Oda nézzetek!Milyen gyönyörű estélyi ruhák!-csodálkozott Dia.

-Ezek tényleg szépek,de nézzétek meg azokat!-mutatott rá Szandra a szemközti utcában levő butikra.

-Ááá!Azok nem is annyira szépek te ezek!!!-kiabált kicsit arrébról Betty.

-Na jó.Így ez nem lesz jó.Mindenkinek más üzletből kellenek a ruhák-kezdett bele Anett.-Úgy lenne jó,hogy ha mindenki abba a boltba menne be,amelyikben a neki tetsző ruhát látja.

-Ez jó ötlet!-helyeselte Betty.

-Rendben!És mikor találkozzunk?-kérdezte Dia.

-Mit szólnátok az 5 órához?Most van 2 óra.-kérdezte Anett.

-Nekem jó!-mondta Szandra és a többiek is helyeseltek,majd elváltak útjaik 3 órára.

Először nézzünk be Szandrához!

-Jó napot!-köszönt,amikor belépett az üzletbe.

-Jó napot!Miben segíthetek?-kérdezte kedvesen az eladónő,aki elsőre nagyon szimpatikusnak tűnt neki.

-Hát,én egy szép estélyi ruhát szeretnék venni.-mondta Szandra.

-Akkor a legjobb helyre jött!Mutatatnék párat?-kérdezte az eladó.

-Hogyne!Megköszönném!-felelte Szandra.Azzal az eladónő mutatott jópár estélyi ruhát,amikor Szandra megpillantott egy igazán gyönyörűt.Az a ruha fekete volt,testhez simuló és földigérő!Ezek után Szandrának nem volt kérdés,hogy megveszi e,de előtte felpróbálta és nagyon passzolt hozzá.

-nagyon jól áll önnek!-mondta az eladónő.

-Nagyon köszönöm,akkor ezt megvenném,de amikor még rajta volt a ruha,egy fiatalember megdícsérte a ruháját.

-Nagyon szép a ruha és a hölgy is,aki viseli!-majd a fiatalember odaállt a lány mögé.

-Nagyon szépen köszönöm!-felelte Szandra,majd megfordult,és nem hitt a szemének.

-Ááááááááá!-kiáltotta magát el Szandra.Te jó ég!Ennyire várnám a holnapi napot,hogy mindenkiben Simont látom?-kérdezte értetlenül és még mindig a szemét törölgette.

-Csak nem a holnap esti fellépésre gondolsz az étteremben?-kérdezte a srác.

-Ezt nem hiszem el,én úgy érzem,hogy most nem halucinálok!-mondta Szandra.

-Miért id kéne halucinálnia?-kérdezte a fiú.

-Mert Simon Webbét látom magam előtt,aki éppen az előbb dícsért meg.

-Hát kegyed nem hlucinál!-felelte Sy.

-Áááá!Tuti!Hiszen nekem soha nem lenne ekkora mákom,mégha mindig is erről álmondtam.-mondta álmodozva Szandra.

-Szóval az volt az álmod,hogy engem élőben láss?Mert akkor itt vagyok és meghívnálak egy italra,he benne vagy!-mondta Simon,aki még mindig a lányt méregette.

-Hát,benne vagyok!-Mondta Szandra és kifizette az estélyi ruháját és beült Simonnanl egy kávézóba....